Joan Gamper: 1877. november 22-én Hans Gamperként született Winterthurban, Svájcban. Fiatalon rendszeresen futott és kerékpározott, imádta a focit, valmint teniszezett, golfozott és rögbizett is, sokoldalú sportemberként tartották számon. 1898-ban költözött Barcelonába, ahol megtanulta a katalán nyelvet, és katalánosította a nevét is, így lett Joan Gamper. 1899. november 29-én megalapította a Futbol Club Barcelonát, a gránátvörös-kék színek választását az FC Basel meze miatt kezdeményezte. 1899-től négy éven át 48 meccs alatt két gól fölötti átlagot produkált meccsenként, katalán bajnokságot nyert és Copa del Rey-döntőbe jutott a csapattal. 1908-1909, 1910-1912, 1917-1919, 1921-1923 és 1924-1925-ig volt a Barça elnöke, de miután a Les Corts stadionban kifütyülték a spanyol himnuszt, fél évre bezárták a létesítményt, Gampert pedig száműzték Spanyolországból. Svájcban depresszió miatt 1930. július 30-án öngyilkos lett. Tiszteletére alapította Enric Laudet a Joan Gamper-kupát 1966-ban.

Paulino Alcántara: 1896. október 7-én született Iloilóban, a Fülöp-szigeteken. Pár év múlva családjával Spanyolországba költözött, 15 évesen debütált az FC Barcelonában, első meccsén mesterhármast lőtt. 1916-ban visszatért a Fülöp-szigetekre, ahol a Bohemian Sporting Club of Manila nevű csapatban futballozott tovább. 1918-ban visszatért Barcelonába, ahol 1927 nyaráig focizott a Barçában, ezalatt 357 meccsen 357 gólt szerzett, ezzel a katalán klub történetének legeredményesebb játékosa.1931 és 1934 között a Barça elnökségének tagja. 1964. február 13-án hunyt el Barcelonában.

Josep Samitier: 1902. február 2-án született Barcelonában. 1914-ben kezdett focizni az Internacionalban, 1919-tól az FC Barcelona játékosa. Nem volt valódi csatár, mégis rendkívüli mennyiségű találatot jegyzett. Vezetői képességeit hűen tükrözi, hogy volt időszak, amikor ő állította össze a csapatot az edző helyett.1932-ben az ősi riválishoz, a Real Madridhoz szerződött, de két év után visszatért a gránátvörös-kékekhez, ahol azonban már csak pár mérkőzésen lépett pályára. 1936-ban a Nice igazolta le, itt 1939-ben befejezte pályafutását. 1944-től 1947-ig volt a Barça edzője, első szezonjában bajnok lett a csapattal.1972. május 5-én hunyt el Barcelonában.

Plattkó Ferenc: 1898. december 2-án született Budapesten. 1909-től a BTK, 1911-től a Globus TC, 1914-től a Vasas alkalmazásában álló kapus. 1919-ben külföldre szerződött, egy idény erejéig a Wiener AF, a következő szezonban  a Middlesborough együttesében védett. 1921-ben az AFK Kulánál játékos-edző volt, majd leigazolta a Sparta Praha. 1922-ben visszatért Budapestre, az MTK hálóőre lett. A következő évben szerződött az FC Barcelonához, ezt követően hét szezonon keresztül védte a katalánok kapuját. 1931-ben a Racing Club de Madridhoz, 1932-ben az FC Baselhez került, itt fejezte be pályafutását játékos-edzőként. Edzőként román bajnoki címet szerzett a Venus Bukaresttel, chilei bajnokságot nyert a Colo Colo trénereként, majd Copa América-bronzérmet ért el a chilei válogatottal. Dolgozott még többek között az FC Barcelona, az amerikai válogatott, a Celta Vigo, a River Plate és a Boca Juniors edzőjeként. 1983. szeptember 2-án hunyt el Santiago de Chilében.

Mariano Martín: 1919. október 20-án született Duenasban. 15 évesen kezdett focizni a Pena Fontnál, 1936-tól a San Andreu, 1940-ben pedig az FC Barcelona játékosa lett, ahol az 1942-1943-as szezonban spanyol gólkirály lett 30 góllal. 1944 elején súlyos sérülést szenvedett, ezután azonban még három idényt játszott a Barçában, ahol összesen 200 gólt szerzett 199 meccsen. 1998. szeptember 19-én hunyt el Cabrilsban.